Keresés  
Álláskeresőknek
Munkaadóknak
Sajtónak
Elérhetőségek
Eseménynaptár
Pályázatok
Közfoglalkoztatás
Közérdekű munka
Statisztika
Programok
Tájékoztatás
Kiadványok
Nyomtatványok
Archívum
Munkahelyi alkohol- és drogmegelőzés
Projekt
Kézikönyv
Mellékletek
Plakátok
Szórólapok
Tanulmányok – kiadványok
Kapcsolat
GYIK - Tudástár
Munkahelyi alkohol- és drog-megelőzési program folytatása a Paksi Atomerőműnél (Dr. Ótos Miklós - Csuha Sándor)Nyomtatás

Tervtanulmány

 

Készítette:

Dr. Ótós Miklós főorvos / PA Rt. Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat /

Csuha Sándor csoportvezető /PA Rt. Munka-és Személyügyi Osztály /

 

1. AKORÁBBI MEGELŐZÉSI PROGRAMOK ÁTTEKINTÉSE

A Paksi Atomerőmű Rt. és a szakszervezetek 2000. július 27-i megállapodása alapján 2000. második félévében a Humán Igazgatóság munkahelyi alkohol és drog-megelőzési programot indított el a részvénytársaságnál. A program az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO (International Labour Office) Munkahelyi Rehabilitációs Szakcsoportja által kidolgozott módszertanra épült. Az ILO módszereinek a PA Rt-nél történő alkalmazását Dr. Simon Péter , az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ tudományos főmunkatársa koordinálta.

Az alkohol és drog-megelőzési program 2000. októberben indult azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a munkavállalók számára a káros alkoholfogyasztás visszaszorításában, megelőzésében és abban, hogy a drogfogyasztás továbbra sem okozzon gondot a részvénytársaságnál.

A megelőzési program három részből tevődött össze:
•  A program egyik részét a rendészeti tevékenység jelentette, amely a korábban is rendszeresen alkalmazott alkoholszondás ellenőrzéseket valamint gyanú esetén a drogellenőrzéseket foglalta magába.
•  A második rész az egészségügyi tevékenységet (orvosi szűréseket, vizsgálatokat, a tanácsadást és az esetleges rehabilitációt) tartalmazta.
•  A harmadik rész külön, komplex programként a megelőzésre fókuszált.

 

1.1 Arendészeti tevékenység áttekintése

Alkoholfogyasztás ellenőrzése:

Az atomerőmű területén tartózkodók, illetve oda belépők számára a részvénytársaság teljes alkoholtilalmat ír elő.

A részvénytársaságnál az alkoholszondás ellenőrzés lehetősége mindig adott volt a munkára alkalmas állapot ellenőrzésére, de mivel 1996. előtt részletes szabályokat a társaság nem dolgozott ki az eljárásra és az esetleges pozitív esetek kezelésére, a ténylegesen végrehajtott ellenőrzések száma addig minimális volt.

1996. második felében vezette be a társaság az alkoholellenőrzés ma is használt módszerét, illetve a szankcionálási rendszert. Ez alapján az alkoholfogyasztás rutinszerű, napi rendszerességű ellenőrzését a rendészeti szolgálat végzi a beléptetési pontokon véletlenszerű kiválasztással. Ugyanakkor a rendészeti szolgálat munkavállalói nemcsak jogosultak, hanem kötelesek is minden olyan esetben - a vélt alkoholfogyasztás megállapítása érdekében - ellenőrzést végezni, amikor a beléptetési pontokon be-vagy kilépő, a társaság területén tartózkodó személyek állapota, viselkedése erre gyanút ad vagy az ellenőrzés elvégzésére a gazdasági vezetők vagy a munkavédelmi szervezet részéről erre a rendészeti szervezet felé felkérés történik. A beléptetési pontokon végzett alkohol ellenőrzéseken túl a rendészet alkoholteszteres célellenőrzést végezhet munkaidő alatt, teljes szervezeti egységekre (műhely, csoport, laboratórium) kiterjedően, azok munka-, illetve működési helyén.

A munkáltató rendkívüli felmondása szempontjából lényeges kötelezettségszegésnek minősül, így felmondási ok, ha a munkavállaló a PA Rt. üzemi területére úgy lép be, vagy úgy tartózkodik ott, hogy szervezetében alkoholtartalmú szer fogyasztásából származó alkohol van, illetve ha kábítószer hatása alatt áll.

Az 1996. második felében bevezetett alkoholellenőrzési rendszer első időszakában az ellenőrzéseknek a jelenlegieknél egy nagyságrenddel nagyobb arányában igazolódott, hogy az ellenőrzött munkavállaló szervezetében alkoholtartalmú ital, vagy alkoholtartalmú szer fogyasztásának következében kimutatható mennyiségű alkohol volt.

Ezt követően a szigorú ellenőrzések és szankciók hatására a helyzet ugrásszerűen javult, a pozitív-esetek gyakorisága majdnem egy nagyságrenddel csökkent 1997-re.

1998-ban és 1990-ben enyhe emelkedés volt megfigyelhető, az 1000 ellenőrzésre jutó igazolt pozitív esetek gyakorisága növekedni kezdett.

2000-ben a részvénytársaság felismerte, hogy pusztán az ellenőrzés és a szankcionálás nem elegendő. Elindult az alkohol és drog-megelőzési program, amelynek során az ellenőrzés és szankcionálás folytatása mellett a célirányos egészségügyi tevékenység, segítség fokozásába valamint felvilágosítási, oktatási kampányba kezdett a társaság.

Ez a komplex megközelítés eredményesnek bizonyult, az elmúlt években folyamatos javulás regisztrálható.

 

A kábítószer-fogyasztás ellenőrzése:

A részvénytársaság szabályozása alapján kábítószer fogyasztás ellenőrzésre csak gyanú alapján kerül sor. A gyanú a kábítószer fogyasztás kezdeti, krónikus illetve kiürülési tünetei alapján fogalmazható meg. A gyanút megfogalmazhatja az illetékes gazdasági vezető, a munka-és tűzvédelmi osztály vezetője, a rendészeti osztály vezetője, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat üzemi területen munkát végző orvosa, az illetékes humán szervezet személyzetfejlesztési csoportvezetője, illetve bármely beléptetési ponton szolgálatot teljesítő biztonsági őr.

A részvénytársaságnál a drog ellenőrzés módszerének, szabályainak kidolgozására 2000-ben került sor. A drogfogyasztás jeleinek, illetve hiánytüneteinek felismerésére vonatkozóan a munkahelyi vezetők előadáson vettek részt, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat személyzete pedig a kábítószer fogyasztás ellenőrzésére szolgáló gyorsteszt használatából gyakorlati oktatást kapott. Az alkoholellenőrzésre és a drogellenőrzésre vonatkozó társasági szabályozásban alapvető különbség, hogy amíg az alkoholellenőrzés a gyanú alapján történő kiválasztás mellett véletlenszerű kiválasztással is történik, addig a drogfogyasztás ellenőrzésére csak gyanú alapján kerül sor. A részvénytársaságnál ilyen gyanút eddig sem a munkahelyi vezetők, sem a munka-és tűzvédelmi osztály vezetője, sem a rendészet dolgozói nem fogalmaztak meg.

 

1.2 Az egészségügyi tevékenység áttekintése

A részvénytársaság foglalkozás-egészségügyi szolgálata folyamatosan figyelemmel kíséri az alkoholproblémák egészségi hatásait. Ennek keretében kóros értékek esetén az érintett munkavállalókat visszarendelik, leleteiket a számítógépes nyilvántartások alapján megbeszélik, ivási tanácsokkal látják el, és időszakosan kontrollálják. Magasabb értékek esetén rövidebb alkalmassági intervallumot adnak, hogy a szükséges kontroll vizsgálatok az érintett hibájából semmiképpen ne maradhassanak el.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a májfunkciós vizsgálatok értékeit 1993. óta időről-időre elemzi, az elemzéseket, értékeléseket évente beszámoló jelentések formájában a részvénytársaság vezetése részére megküldi.

Az elemzések eredményei szerint a 40 év feletti munkavállalók alkoholproblémákra utaló egészségügyi paraméterei az elmúlt 10 év során kisebb ingadozások mellett lassú javulást mutatnak, az érintettség azonban jelenleg is magasnak tekinthető.


 

Az alkoholproblémákra utaló egészségügyi paraméterek kifejezetten magas értékeinek aránya az elmúlt időszakban lecsökkent. Ezekben az esetekben a foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkavállalók alkalmasságát alkoholelvonó kúra elvégzéséhez köti.

Az alkoholproblémák ideggyógyászati jellegű hatásai viszonylag ritkák, de minden évben észlelhetők olyan munkahelyi rosszullétek, amelyek egyértelműen az alkohol hatásával magyarázhatók.

A munkahelyi vezetők rendkívül ritkán élnek a soron kívüli alkalmassági vizsgálat kérésének lehetőségével a munkavállalóknál tapasztalt alkoholproblémára utaló jelek esetén, amely azt jelzi, hogy az alkohol és drog-megelőzési program során kiemelt figyelmet kell fordítani a munkahelyi vezetők bevonására.

Az eredmények összefoglaló értékelésével megállapítható, hogy a munkavállalók alkoholproblémákra utaló egészségügyi paraméterei lassú javulást mutatnak, az érintettség azonban jelenleg is magasnak tekinthető. Ezért a munkahelyi megelőző programok folytatása, aktívabb végzése feltétlenül indokolt.

 

1.3 Amegelőzésre fókuszáló komplex program áttekintése

A megelőzési program egyik alapvető területét képezte a káros alkohol-és drogfogyasztással kapcsolatos információk átadása, amely szórólapokkal, plakátokkal, a PA Rt Intranet hálózatán információs csomag segítségével önértékelő módszereket nyújtott az egészséges alkoholfogyasztás mértékének meghatározásához, segítséget adott az önerőből történő változáshoz, széleskörű ismeretanyagot nyújtott a káros alkohol-és drogfogyasztás hatásairól.

A minden munkavállalót érintő megelőzési program másik, alapvető fontosságú területét a káros alkohol-és drogfogyasztással kapcsolatos képzés adta. A 2003. november 8. és 21. között szervezett oktatáson az igazgatók, főosztályvezetők, osztályvezetők és az érdekképviseleti vezetők vettek részt. A résztvevők számára dr. Simon Péter külső tanácsadó ismertette a káros alkohol-és drogfogyasztással kapcsolatos tudnivalókat, emellett Rósa Géza ipari biztonsági főosztályvezető és dr. Ótós Miklós, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat főorvosa számolt be az alkoholszondás ellenőrzések tapasztalatairól, illetve az egészségügyi vizsgálatok, szűrések, tanácsadások eredményeiről.

A képzés során minden résztvevő írásos tananyagot, oktatási segédletet is kapott. Az osztályvezetők, projekt-, üzem- és csoportvezetők további feladata e program keretében az volt, hogy az oktatási segédlet segítségével kiképezzék a káros alkoholfogyasztással és a drogmegelőzéssel kapcsolatos ismeretekre a beosztottakkal rendelkező közvetlen munkahelyi vezetőiket. E vezetők számára az írásos tananyagot, oktatási segédletet biztosítottuk.

A beosztottakkal rendelkező közvetlen munkahelyi vezetők képzéséhez segítséget nyújtott az intraneten a "Munkahelyi alkohol és drog-megelőzési program a paksi atomerőműben" című információs csomag "Útmutató a közvetlen munkahelyi vezetők képzéséhez" menüpontja, amely a következőket tartalmazta:
•  A vállalatok és dolgozóik mozgósítása a káros alkohol és a kábítószer fogyasztás megelőzésére c. kézikönyv
•  Az igazgatók, főosztályvezetők, osztályvezetők képzési anyagának fóliái
•  A "Maradj a zöld zónában!" c. oktatási segédlet képzésre javasolt témakörei

Ezt követően a már kiképzett közvetlen munkahelyi vezetők a képzésen hallottak és a kapott tananyag felhasználásával formális képzések keretében vagy informális munkahelyi beszélgetések során adták át ismereteiket a beosztott munkavállalóiknak.

A program célja az volt, hogy valamennyi munkavállalóhoz jussanak el a káros alkoholfogyasztással és a drog-megelőzéssel kapcsolatos hasznos ismeretek.


2. A MUNKAHELYI ALKOHOL ÉS DROG-MEGELŐZÉSI PROGRAM FOLYTATÁSA

2. 1. A program koncepcionális jellemzői és eszközei

A program célja, hogy mindenféle kábítószer (alkohol, drog, gyógyszerek stb.) fogyasztás megelőzésébe és csökkentésébe - a dolgozók és családjaik egészségének, biztonságának és jóléti szintjének emelése érdekében - oly módon vonja be a vállalati vezetőket és dolgozókat, hogy ezeket a törekvéseket összekapcsolja a vállalatok, illetve az ország (a foglalkoztatottság növelése és az esélyegyenlőség javítása) hatékonyságának növelésével.

Az önálló (nem az általános egészségmegőrzésre koncentráló) alkohol és drog prevenciós program hangsúlya az elsődleges megelőzésen, azaz a felvilágosításon és a meggyőzésen van, amelyet a vállalatok vezetői, a vállalati politika szerves részeként, folyamatos feladatként végeznek, ugyanakkor az elsődleges megelőzésen túl a program a terápiával és a rehabilitációval is foglalkozik.

A program újszerű megközelítése a szerfogyasztás elleni küzdelemben az, hogy nem az alkoholistákra vagy a kábítószer élvezőkre összpontosít, hanem arra a nagy többségre, akik még a "zöld" zónában vannak. A program kulcskérdésnek tekinti, hogy a megelőzést a vállalatok a már működő képzési és szociális programokhoz kössék, és megteremtsék a kapcsolódási pontokat a helyileg rendelkezésre álló segítő szolgáltatásokkal is.

A program javasolt megnevezése "Adj zöld utat az egészségnek! Munkahelyi alkohol és drog-megelőzési program", amely visszautal a korábbi (a volt Munkaügyi Kutatóintézet szakmai irányításával és szervezési koordinálásával 1999. II. negyedévében befejeződött, az ILO és az UNDCP által kezdeményezett és támogatott) "A vállalatok és dolgozóik mozgósítása a káros alkohol- és a kábítószer-fogyasztás megelőzésére: Maradj a Zöld Zónában!" című hároméves nemzetközi (közép és kelet-európai) programhoz való kapcsolódásra is.

A vállalatoknál a program szakmai és szervezési feladatainak koordinálása és végzése céljából javasolt Munkahelyi alkohol és drog-megelőzési bizottság létrehozása a következő résztvevőkkel:
•  humánpolitikai szervezet,
•  foglalkozás-egészségügyi szolgálat,
•  szociálpolitikai szervezet,
•  munkahelyi szervezetek képviselői,
•  Foglalkoztatási Hivatal képviselői.

A programnak a vállalat humán erőforrás fejlesztési tevékenységébe történő integrálódása érdekében a bizottság irányítója a humánpolitikai szervezet. A Munkahelyi alkohol és drog-megelőzési bizottság feladata a program tartalmi elemeinek, eszközeinek meghatározása és végrehajtása.

 

 

A program tartalmi elemei:

 
•  Felvilágosító előadások foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosai, addiktológusok, pszichológusok részvételével, amelyhez a fenti szakemberek a Foglalkoztatási Hivatal által szervezett továbbképzése szükséges.
•  Helyzetfelmérés, amely feltárja az adott vállalat munkavállalói érintettségének mértékét, a kiváltó okokat, ezzel kiindulási alapot ad a teendők meghatározásához.
•  Monitoring rendszer megszervezése.
•  Egészségügyi szűrővizsgálatok körének meghatározása, amely biztosítja az alkoholproblémák feltárását, illetve a program hatékonyságának mérését.

A program tartalmi kidolgozása és végrehajtása során a munkáltató és a munkavállaló felelősségét egyaránt hangsúlyozni szükséges az egészségmegőrzésben (stressz és kockázat, a dolgozók korrumpálódása, túlzott terhelésvállalás ("férfiasság" felvállalása), vállalati kultúra, motiváció- igényszint, konfliktuskezelés, munkaszervezés, munkafeltételek, munkatartalom, biztonság, Karasek modell: terhelés és döntési-cselekvési tér összhangja).

A program előkészítése és végrehajtása során kiemelt figyelmet kell kapnia annak, hogy a vállalatok a rendelkezésre álló kommunikációs eszközök széles skáláját, összehangoltan alkalmazzák a program propagálására (szórólapokkal, plakátokkal, Intranet, vállalati újság stb.), amelyhez a program előkészítési fázisában kommunikációs terv kialakítása szükséges.

A program által nyújtott információk terjesztésére (a külön e program keretében szervezett tájékoztató foglalkozásokon túl) elsősorban a már meglévő vállalati humánpolitikai, szociálpolitikai, egészség-megőrzési tevékenységeket (vezetői fórumok, szintentartó képzések, munkavédelmi oktatások, rekreációs programok stb.) célszerű felhasználni, amely biztosítja a már meglévő programokba történő beágyazódást és az erőforrások gazdaságos felhasználását.

Ahol erre lehetőség van célszerű intranetes portál létrehozása, amely lehetőséget nyújt a tájékoztató anyagok terjesztésére, a munkavállalók véleményének megismerésére (akár a program hatékonyságának felmérése céljából), a vendégkönyvön keresztül kétoldalú kommunikációra.

A korábbi tapasztalatok alapján kevésbé hatékony felülről lefelé történő megközelítés elkerülése érdekében a külön e program keretében szervezett tájékoztató foglalkozások, előadások ne kapcsolódjanak a szervezeti hierarchiához, hanem minden munkavállaló számára elérhetők legyenek (sokak érdeklődésére számot tartó témakörökben előadások szervezése, az előadások részletes anyagának elérhetősége írásos - tájékoztató füzetek - és elektronikus - intranet portál - formában).

Az adott vállalatnál végrehajtandó alkohol és drog-megelőzési program indítása előtt a program helyi fókuszainak, sikerkritériumainak feltárása érdekében helyzetfelmérés szükséges, amelyhez felhasználható a "A vállalatok és dolgozóik mozgósítása a káros alkohol- és a kábítószer-fogyasztás megelőzésére" ILO/UNDCP projekt által kidolgozott Szükségletfelmérő kérdőív. (Lásd 1. sz. melléklet!) Megjegyzendő, hogy a helyzetfelméréshez nem feltétlenül szükséges kérdőíves vizsgálat, a helyzetelemzést és a programmal szemben támasztott követelmények kidolgozását a program koordinálása és végzése céljából létrehozott Munkahelyi alkohol és drog-megelőzési bizottság is el tudja végezni.

A káros folyamatok feltárására szolgáló monitoring rendszer alapvető eleme lehet a munkavállalók körében elvégzendő kérdőíves felmérés, amely a munkahelyi körülményeket, otthoni körülményeket, a szabadidő eltöltésének lehetőségeit, módjait, az életeseményeket és a munkavállaló alkoholfogyasztási, étkezési, egyéb életmódbeli szokásait tárja fel. Ugyancsak fontos elem lehet egy "munkahelyi jelzőszolgálat" megszervezése, amely a munkavállalóknál tapasztalt alkoholproblémára utaló jelek esetén biztosítja a munkavállalók - munkahelyi vezetők - foglalkozás-egészségügyi szolgálat közötti információáramlás és a segítségnyújtás lehetőségét. Mivel tapasztalataink szerint a munkahelyi vezetők rendkívül ritkán élnek a soron kívüli alkalmassági vizsgálat kérésének lehetőségével a munkavállalóknál tapasztalt alkoholproblémára utaló jelek esetén, ezért az alkohol és drog-megelőzési program során kiemelt figyelmet kell fordítani a munkahelyi vezetők ez irányú bevonására.

A program hatékonyságának mérésére szolgálhat a munkavállalók és vezetők körében végzett kérdőíves felmérés (ahol az intranet rendelkezésre áll, a felmérés elektronikus úton is lebonyolítható). A kérdőíves felmérés "puha" módszerénél objektívebb adatokat nyújthat az egészségügyi vizsgálatok időszakonkénti elemzése és értékelése.


2. 2. A Munkahelyi alkohol és drog-megelőzési program lebonyolítása

Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7.
Tel.: 06-1-303-9300 Fax.: 06-1-210-4255 E-mail: munka@lab.hu