Ki tekinthető
álláskeresőnek, és mi illeti
meg? Álláskereső az
a személy, aki munkaviszonyban nem áll
és az egyszerűsített
foglalkoztatásnak minősülő
munkaviszony kivételével egyéb
keresőtevékenységet sem folytat,
oktatási intézmény nappali
tagozatán nem folytat tanulmányokat,
öregségi nyugdíjra nem jogosult,
valamint megváltozott
munkaképességű személyek
járadékában,
rehabilitációs ellátásban
nem részesül, munkát akar és
tud vállalni, a mielőbbi
elhelyezkedés érdekében a
munkaügyi kirendeltségen
nyilvántartásba veteti magát
és a kirendeltséggel
együttműködik.
Akereső tevékenység
fogalmába minden olyan
munkavégzés beletartozik, amelyért
a munka elvégzője díjazást
kap, akár munkaviszony,
vállalkozói jogviszony,
megbízási jogviszony stb. az alapja.
Kereső tevékenységet
folytatónak kell tekinteni azt a személyt
is,
aki az egyéni vállalkozói
nyilvántartásban szerepel, valamint
aki gazdasági társaság
tevékenységében
személyes közreműködés
vagy mellékszolgáltatás
keretében történő
munkavégzés útján vesz
részt,
illetve aki a társaság vezető
tisztségviselője vagy a
társasági szerződésben
közreműködési/munkavégzési
kötelezettsége/joga fel van
tüntetve.
Abban az esetben, ha a vállalkozás
tevékenysége rövidebb-hosszabb
időre szünetel, a vállalkozás
az egyéni vállalkozói
nyilvántartásban továbbra is
szerepel. Így a vállalkozói
jogviszony szüneteltetésének
idejét is kereső
tevékenységnek kell tekinteni.
Az együttműködés
keretében az
álláskereső rendszeresen, a
kirendeltség által megadott
időpontban személyesen felkeresi a
kirendeltséget, elfogadja a
felajánlott munkát,
képzési lehetőséget,
munkaerő-piaci szolgáltatást,
munkaerő-piaci programban való
részvételt és
önállóan is aktívan keres
munkát.
2013. január 1-jétől az
álláskereső nyilatkozatban
vállalhatja, hogy
együttműködésének
elektronikus levélben történő
kapcsolattartás formájában tesz
eleget. Ennek keretében teljesítheti
jelentkezési kötelezettségét,
bejelentheti a körülményeiben
bekövetkezett változásokat, illetve
a nyilvántartását
érintő eseményeket. Az elektronikus
kapcsolattartásról, annak
részleteiről az
Álláskeresőknek/Hasznos
tudnivalók alatt elhelyezett
anyagból tájékozódhat.
A felajánlott munkahely akkor
megfelelő, ha
Egészségi állapota szerint
az álláskereső a munka
elvégzésére alkalmas.
A várható kereset az
álláskeresési
járadék, illetőleg –
amennyiben az
álláskeresési
járadék összege a
kötelező legkisebb
munkabérnél alacsonyabb – a
kötelező legkisebb munkabér
összegét eléri. Ez a
feltétel azonban csak azokra az
ügyfelekre vonatkozik, akik
álláskeresési
támogatásban
részesülnek.
A munkahely és a lakóhely
közötti naponta –
tömegközlekedési
eszközzel –történő
oda- és visszautazás ideje a
három órát, illetve
tíz éven aluli gyermeket
nevelő nő és tíz
éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi
álláskereső esetében
a két órát nem haladja
meg.
Az álláskereső
foglalkoztatása munkaviszonyban
történik.
Az olyan álláskereső
esetében, aki sem
álláskeresési
járadékra, sem nyugdíj előtti
álláskeresési segélyre nem
jogosult – ide értve a
foglalkoztatást helyettesítő
támogatásra jogosult személyeket
–, az előbbi feltételeken túl
a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a
foglalkoztatás közfoglalkoztatási
jogviszonyban történik.
A közfoglalkoztatási jogviszony
keretében történő
foglalkoztatás esetében a munkahely akkor
megfelelő, ha
a munkavégzés helye és a
közfoglalkoztatott lakóhelye
között naponta
történő oda- és
visszautazás ideje
tömegközlekedési
eszközzel
a három órát, illetve
tíz éven aluli gyermeket
nevelő nő és tíz
éven aluli gyermeket egyedül
nevelő férfi
álláskereső esetében
a két órát meghaladja,
és a munkavégzés
helyére és onnan a
közfoglalkoztatott
lakóhelyére
történő
térítésmentes
szállításról, vagy
a négy órát meghaladja,
és a munkavégzés
helyétől számított 20
km-es távolságon belül az
illetékes és megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
szakigazgatási szerve által
kiadott engedélynek megfelelő
térítésmentes
elhelyezésről,
tisztálkodási és
étkezési
lehetőségről a
foglalkoztató gondoskodik
Ha a közfoglalkoztatási jogviszony
keretében történő
foglalkoztatás esetében a napi
pihenő idő eltöltésére a
lakóhelytől különböző
településen kerül sor, az
álláskereső csak abban az esetben
köteles a felajánlott munkahelyet
elfogadni, ha az családi
körülményeire
(különösen kiskorú gyermek
gondozása, közeli
hozzátartozó ápolása stb.)
tekintettel hátrányos
következményekkel nem jár. Ebben a
kérdésben a lakóhelye szerinti
települési önkormányzat
jegyzőjének nyilatkozata az
irányadó.
A megváltozott
munkaképességű
álláskeresők
esetében az utazási
feltételeket eltérően
szabályozza a törvény. Ezen
szabályok szerint a munkahely akkor
megfelelő, ha a megváltozott
munkaképességű
álláskereső által
igénybe vehető közlekedési
eszközzel történő lakóhely
és munkahely közötti oda- és
visszautazás ideje a két
órát nem haladja meg.
Az álláskereső részére
a fenti feltételeknek megfelelő, rövid
időtartamú munkalehetőség is
felajánlható. Ez a rövid
időtartamú munkalehetőség olyan
álláskereső esetén, aki nem
részesül álláskeresési
ellátásban közfoglalkoztatás
keretében is megvalósulhat.
A kirendeltség az
együttműködés
keretében vizsgálja, hogy
szükség van e az elhelyezkedéshez
munkaerő-piaci szolgáltatás
igénybevételére.
Munkaerő-piaci szolgáltatás lehet
például információ
nyújtása, pszichológiai -,
pálya -, álláskeresési -,
és munka tanácsadás.
Az álláskereső, amennyiben a
jogszabály által előírt
feltételek megvannak, jogosult lehet
álláskeresési
ellátásra
(–álláskeresési
járadékra, nyugdíj előtti
álláskeresési segélyre),
munkaerő-piaci képzés,
humánszolgáltatás
igénybevételére.
Az álláskereső elhelyezkedése
esetén a munkáltató
támogatást kaphat a
foglalkoztatáshoz.
A foglalkoztatást elősegítő
támogatásokról, az
álláskeresési
ellátásokról és a
humánszolgáltatásokról
külön tájékoztatók
állnak rendelkezésre.
További
tájékoztatásért
kérjük forduljon bizalommal a lakó-
vagy tartózkodási helye szerint
illetékes kirendeltséghez!
Frissítve: Budapest, 2013. január 15.
|