Ki jogosult álláskeresési járadékra?

Az a személy, aki:

• álláskereső, és
• az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és
• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.                      

Jogosultsági idő: amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött, vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.  

Milyen okmányok szükségesek az álláskeresési járadék megállapításához?

Amennyiben az ügyfél álláskeresési járadék iránti kérelmet terjeszt elő, a kirendeltség az alábbi dokumentumokat kéri:

• személyi igazolvány és lakcímkártya,
• a 2010. január 1-e előtt megszűnt munkaviszonyok esetén: Igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához c. nyomtatvány (eredeti aláírt példánya),
• a 2010. január 1-e után megszűnt munkaviszonyok esetén: Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához
• munkáltatói igazolás a munkaviszony megszüntetéséről,
• jövedelemadó adatlap a munkaviszony megszűnésekor,
• igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról,
• adatlap a bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettségekről - amennyiben ezt a munkáltató a munkáltatói igazoláson nem jelezte,
• adóazonosító jel, TAJ kártya,
• amennyiben az ügyfél magánnyugdíj-pénztár tagja, a záradékolt belépési nyilatkozat,
• amennyiben az ügyfél átutalási betétszámlára kéri az ellátást, a folyószámla számot tartalmazó pénzintézeti bizonylat.
• vállalkozói igazolvány leadásáról szóló igazolás, vállalkozói tevékenység megszüntetéséről igazolás
• az állami adóhatóság igazolása a vállalkozói járulék befizetéséről, a vállalkozói járulék, munkaerő-piaci járulék alapját képező jövedelmekről, a vállalkozói tevékenység időtartamáról.
• Egyszerűsített foglalkoztatás igazolása (Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához, vagy munkaszerződés, vagy jelenléti ív, vagy a munkavállaló nyilatkozata)

Mennyi az álláskeresési járadék összege?

Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben meghatározott munkaerőpiaci-járulék alap havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Több munkaadó vagy több vállalkozói tevékenység folytatása esetén, valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.

Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének 120 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér napi összegének 60 százaléka.

Az alsó és felső határ az évenként emelkedő minimálbérhez igazodik. A járadék alsó határa megegyezik a minimálbér napi összegének 60 százalékával, a felső határ pedig a minimálbér napi összegének 120 százaléka lesz.

Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el a minimálbért, akkor az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam mindkét szakaszában a számított járadék alap 60 százaléka.

Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék?

Minden 5 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja.

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap.

Ha munkaviszonyt a munkavállaló rendes, illetve a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható feltéve, hogy a folyósításához szükséges feltételeknek az álláskereső megfelel.

Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását szüneteltetni?

Ha az álláskereső:

•  terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be,
• előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,
• rövid időtartamú közhasznú munkavégzése alatt,
• rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat – az egyszerűsített foglalkoztatás kivételével, – feltéve, hogy ezt a munkavégzés megkezdése előtt bejelentette a munkaügyi kirendeltségen,
• keresetpótló juttatásban részesül, amelynek minimum összege a mindenkori minimálbér 60 százaléka és maximum a minimálbér 100 százaléka.  

Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei, az álláskeresési járadékot tovább kell folyósítani.

Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását megszüntetni?

Ha az álláskereső:

• kéri,
• álláskeresési járadékban részesül és törlik a nyilvántartásból
• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,
• keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az 90 napnál rövidebb időtartamú, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatást is,
• olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
• oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
• meghalt,
• az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

Mivel ösztönözzük az álláskeresőt a mielőbbi elhelyezkedés érdekében?

Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően, kérelmére a folyósítási időből még hátra lévő időtartamra járó járadék meghatározott összegét egy összegben ki kell fizetni, feltéve ha a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban áll és a munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresőnek az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani.

A kifizethető összeg a megállapított álláskeresési járadék folyósításának első szakaszában létesített munkaviszony esetén a fennmaradó összeg 80 %-a, a folyósítás második szakaszában létesített munkaviszony esetén a fennmaradó összeg 30 %-a.  Nem fizethető ki a fennmaradó összeg abban az esetben, ha ugyan azzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amelynél az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően munkaviszonyban állt.

Lezárva: 2010. április 7.

Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal

A kiadásért felelős: a Foglalkoztatási Hivatal főigazgatója