Keresés  
Álláskeresőknek
Munkaadóknak
Sajtónak
Elérhetőségek
Eseménynaptár
Pályázatok
Közfoglalkoztatás
Közérdekű munka
Statisztika
Programok
Tájékoztatás
Kiadványok
Nyomtatványok
Archívum
Szervezetünk
Akkreditáció
Szociális információk
GYIK
Statisztika
Sajtónak
Programok
ÁROP 1.A.4
EKOP 1.A.2
EKOP 2.A.2
TÁMOP 1.1.1
TÁMOP 1.1.4
TÁMOP 1.2.1
TÁMOP 1.3.1
TÁMOP 1.4.1-07/1
TÁMOP 2.1.1
TÁMOP 2.2.2
TÁMOP 2.5.2
TÁMOP 5.4.2
TIOP 3.2.1
Új Pálya Program
Külföldi projektek
BUSH
TELMI
Munkaerő-közvetítők és -kölcsönzők közös munkája
DISCO
Pályaorientáció
ICCDPP
EU
Magyar LLG Tanács
ELGPN - European Lifelong Guidance Policy Network
LLG for jobseekers PROGRESS project
EU
HEFOP
Tájékoztatás autósiskoláknak
Munkaügyi Kutatások Portál
Munkahelyi alkohol- és drogmegelőzés
GYIK - Tudástár
ELGPN Tematikus akciócsoport találkozójaNyomtatás

Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) egyes tematikus munkacsoportülés

 

Életpálya-tanácsadás szakpolitika (LLG policy) kialakítása az EU 2020 stratégiában

 

 

A találkozó célja volt, hogy a 2009. december 14-15.-én Pozsonyban megkezdett tematikus munka után-követésére sor kerüljön, illetve előkészítsük a hálózat 2011-12-es munkatervének kapcsolódását az EU 2020 stratégiához. A résztvevő országok: EE, FL, HU, DE, SK, FR. A munkacsoportba a pozsonyi ülés után kaptam személyes meghívást.

 

Az ülésen bemutatásra került az ELGPN 2008-2010-es tevékenységét összegző kötet végső változata, valamint a 15-20 oldalas abstract. A kötet a lisszaboni ülésre készül el nyomtatásban, ahol minden tagállam kap 20 nyomtatott példányt és elérhetővé válik az elektronikus verzió is. A kötetet a nagyobb könyvtárak is megkapják majd a pályatanácsadás területén hasznosítható kézikönyvként.

 

Észtország

 

A délelőtt folyamán az észt, német, francia és finn életpálya-tanácsadási jogi hátterek kerültek bemutatásra. Észtországot kiemelten foglalkoztatja e téma, mert az oktatási és a munkaügyi minisztériumok együttesen bízták meg a nemzeti LLP ügynökséget egy egységes rendszer kialakításával. A 2010 januárjában elfogadott új észt Nemzeti Alaptanterv 8 műveltségterületet különböztet meg, ezek közt az egyik az LLL és LLG. Ugyanakkor az észt Közoktatási Törvény a helyi önkormányzatok kezébe utalja az iskolák fenntartását és ellenőrzését. Észtországban 15 térség működik 1999 óta. Az észt ÁFSZ keretén belül kétféle szolgáltatás működik: álláskeresők sarka – csak a regisztráltaknak, információs tanácsadó, bármely állampolgár számára elérhető. A 13 aktív eszközből egy a tanácsadás, de részletes szabályozás nem létezik.

 

Az észt vendéglátók által feltett kérdések:

  • Együttműködés a munkaügy és az iskolák között?
  • A zsúfolt iskolai életbe – habár a NAT nevesíti – hogyan fér bele a pályaorientáció?
  • Amennyiben a NAT e feladatot előírja, de a fenntartón nem kérik számon, mit lehet tenni?
  • Hogyan alakítható ki egységes szabályozás a két terület között?

 

Az OECD 2004-es kézikönyve alapján annyit tudunk eddig, hogy az országok háromféle módón szabályozzák e kérdést;

 

  • önálló LLG jogszabállyal,
  • egyes humán jogszabályokban az állampolgárok jogát megjelölve, de nem rendelnek hozzá forrást és szakmai elveket, minőséget
  • előírják a szolgáltatás-nyújtó szakmai hátterét is, amely forrás-megjelölésével és a szakképzés megszervezésével is együtt jár.

 

Franciaország

 

Franciaországban a 2009. évi 1437 törvény (2009. november 24.) rendelkezik az élethosszig tartó pályatanácsadásról és képzésről. A 2006-os ifjúsági zavargásokat követően 2007-ben egy minisztériumok közötti pozíciót alakítottak ki a szakképzés és pályatanácsadásra. Ebben az évben kialakítottak egy irányelvet a fiatalok foglalkoztathatóságának és az ifjúsági pályatanácsadói tevékenység fejlesztésének érdekében. 2008-ban a francia elnökséget használta ki a szakma e terület fejlesztésére. A 2009-es jogszabály e tevékenység eredménye. A középiskolában (lycée) több időt kell fordítani az orientációra. 2009 előtt a 25 év alatti lemorzsolódó fiatalok számára semmiféle pénzbeli szociális–munkaügyi ellátás nem állt rendelkezésre. A 2007. augusztus 10.-i felsőoktatási törvény előírta az intézmények számára, hogy a hallgatóknak tanácsadást kell nyújtani. A 2008. február 13.-i módosítással a Pole Emploi azaz a francia ÁFSZ számára előírták, hogy nem csak a munkanélküliekkel, de a foglalkoztatottakkal is dolgozniuk kell és tanácsadási szolgáltatásokat kell nyújtani a számukra. A 2009. november 24.-i új törvény egyszerre kezeli a szakképzést és az orientációt és a miniszterelnöki hivatal alá helyezi a pályaorientációs – szakképzési delegátust. Amely vagy egy személy, vagy egy iroda lesz a jövőben. A hivatalvezetőt 2010. július 4.-én nevezték ki, még nem látszik, milyen tevékenységet fognak pontosan végezni és milyen mandátummal.

 

A jogszabály szerint ki kell alakítani egy olyan rendszert, amelyben a fiataloknak létrehozható az egész életen át tartó tanuláshoz és pályaorientációhoz kapcsolódó útlevele(livret de competences).

 

Németország

 

A 16 tartomány oktatási ügyekben pontosan a francia modell ellentéte, nagymértékben decentralizált. Az iskolai pályaorientáció is 16 féle módon alakul az egyes tartományokban. Egyes tartományok „technika, háztartástan, pályaorientáció” címszó alatt működtetik ezt a tevékenységet, mások „gazdaság és pályaorientáció” cím alatt. Az iskolákban szakképzett pályaorientációs tanárok segítik a munkát, akik kapcsolatban állnak a BA, a német ÁFSZ tanácsadóival. A föderális oktatási törvény csak annyit ír elő, hogy a pályaorientáció az iskola feladata, azt nem írja elő, hogy ezt milyen módon kell megvalósítani. Ezért irányvonalak egészítik ki a törvényt. Minden iskolában legalább egy pályaorientációs tanárt kell foglalkoztatni. A pályaorientációs tanároknak 2 éves posztgraduális továbbképzést írnak elő. (A német rendszer elemeit a hazai fejlesztésekben sok helyen megfigyelhetjük.)

 

Az SGB III. 29-32 § -i írják elő a fiatalok és felnőttek számára az ÁFSZ által nyújtott pályatanácsadás feltételeit és tartalmát. A német rendszerben is probléma a válság eredményeként, hogy az ÁFSZ főkét a direkt állásba-helyezéssel van elfoglalva és nem a tanácsadással. A virtuális munkaerőpiacot ide értve a gyakornoki és tanulószerződéses munkákat is a német ÁFSZ tartja fent, ahogyan a BerufeNet néven elérhető pályainformációs rendszert is. E szolgáltatásokat használják az iskolák is, valamint személyes tanácsadásra is kijárnak a BA munkatársai. Ez azonban csak egyszeri csoportos tájékoztató, ha a tanuló igényli a BA kirendeltségeire kell bemennie egy vagy két üléses személyes tanácsadásra.

 

Finnország

 

A finn rendszer állami rendszer. Az 1970-es közoktatási reform emelte ki a pályaorientációs szerepét, mint kulcsterületet. A mezőgazdasági országból ipari országgá váló Finnország esetében a 70-es években kiemelten fontos volt a munkaadók szempontjából a tanácsadási rendszer fejlesztése. A közoktatási törvény (628/1998 11 §) és a szakképzési törvény (630/1998 29§) alapján működik a jelenlegi rendszer az oktatásügyben. A 90-es évektől a rendszer decentralizált, a NAT-ot a Finn Oktatási Tanács adja ki, az iskolákat és a helyi tanterveket az önkormányzatok, mint fenntartók kezelik. 7-9 osztályok között az általános iskolában (itt még nem választottak szakmát, iskolát a fiatalok!) kb. heti egy óra van orientációra, amely kéthetes órarend alapján 2.5 nettó óra kéthetente 3 éven át.

 

A szakképzésben 3 év alatt (10-13 évfolyamok) egy fakultáció kötelező, és további egy specializáció is az. A 90-es évektől a szakképzés egyetlen intézménye sem zsákutca, tovább lehet tanulni a felsőoktatásban.

 

A finn NAT szabályozza a pályaorientációs feladatokat. 2004 óta minden tanárnak meg kellene mondani, hogy saját tárgya/munkája hogyan függ össze a gyerekek munkaerő-piaci kilépésének támogatásával. A pályaorientáció magában foglalja a tanulói életút tanácsadást is. Jelenleg nincsen utánkövetés a megvalósításra.

 

A felsőoktatásban az intézmény saját hatáskörében hozhat döntést a megvalósításról.

 

Az ÁFSZ hasonló a német rendszerhez, külön van a pályatanácsadó és a rehabilitációs tanácsadó része.

 

A pályatanácsadást nyújtók képesítési követelményeit külön jogszabály határozza meg. Az iskolai tanácsadó tanároknak MA végzettség kell. E munkakörhöz minimum 60 ECTS szükséges tanácsadásból. Az ÁFSZ-ben pszichológus MA mellett jellemző a munkapszichológus specializáció. Finnországban összesen két egyetem képez tanácsadókat. A már végzettek 2 éves munka melletti továbbképzéssel szerezhetnek tanácsadó végzettséget, vagy tanulmányaik alatt minorként veszik fel a tanácsadást és összegyűjtik a 60 kreditet. A harmadik út, ha valaki elve tanácsadó MA-ra iratkozik be.

 

A ma dolgozó finn pályatanácsadók többségét a 80-as években képezték és ugyanazt a 60 kredites munka melletti továbbképzést kapták.

 

Olaszország hasonló tevékenységet végez, mint Magyarország a tanácsadói kapacitás felmérésében eddig 2200 szolgáltató-helyről 11 000 gyakorlati szakembert gyűjtöttek össze.

 

Finnország és Lettország is 2011 első negyedévéig dolgozza ki a nemzeti szintű LLG szabályozás hátterét. A házigazda Észtország most készül egy hasonló munkacsoport megalakítására.

 

ELGPN és EG együttműködés

 

A zaragozai spanyol elnökségi ülés után az ELGPN és EG megállapodott abban, hogy közös adatbázist fejleszt: ELGPN szakpolitikai az EG projekteket tartalmazót.

 

Ez két mai adatbázis egyesítését jelenti:

http://elgpn.eu/elgpndb

 

http://www.euroguidance.net/GuidanceSystems.htm

 

Szakpolitikai sarok - ELGPN website

 

A másik fejlesztés a ’policy corner’ – szakpolitikai sarok lesz az életpálya-tanácsadás szakpolitikához kapcsolódó oldala.

 

A könyvtár felépítése:

 

1. Mi a szakpolitika?

2. EU szakpolitikai dokumentumok az LLG kapcsán

            Munkaügy /ÁFSZ

            Közoktatásügy

            Szakképzés

            Felsőoktatás

Felnőttképzés

            Társadalmi befogadás

Hozzá kell-e adni:

            Kultúra

            Egészségügy- rehabilitáció

            Ifjúságpolitika

            Bevándorlás politika

 

Az ELGPN 2008-2010 jelentése és viszonya a 2011-12-es munkatervhez…

 

…valamint a 2009 decemberében elkészült gazdasági krízist és pályatanácsadást összekötő munkaanyag és további 4 a TG1-ben készült dokumentum disszeminációjának a kérdését taglaltuk.

 

A 2011-12-es időszakra a tervek szerint be kellene vonni az életpálya-tanácsadás témakörében érintett összes szektort, amely komoly kormányzati kihívást is takar, tekintettel arra, hogy e feladatok legalább 3-4 tárcához tartoznak. Amennyiben minden területről bevonunk szakembereket, fontos, hogy ismerjék a releváns szakterület EU szakpolitikáját.

 

Az ELGPN munkájában 6-9 olyan főt szükséges bevonni, akik rendelkeznek egy-egy tagállam nevében az adott szakterületet koordináló hivatalos bizottsági tagsággal.

 

Javaslat a tagállamok felé, hogy hasonló albizottságot működtessenek az NPT mellett a nemzeti delegáltak számára. Az ELGPN TG1 2011-12 között vállalja, hogy a bizottsági tagok számára rendszeresen összefoglalókat készít és konzultál velük a saját szakterületük és az életpálya-tanácsadás kapcsolódásáról.

 

NBCC vs. európai keretrendszer a pályatanácsadók számára

 

Kérdésként merült fel a pályatanácsadók európai profiljának megalkotása és kooperáció korábbi uniós munkákkal (MEVOC, EAS), valamint a kapcsolódása az USA modellhez, amelyet az NBCC kezel. (www.nbcc.org )

 

Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors

ELGPN-NPT kapcsolattartó

borbelytibor@lab.hu

 

 

Budapest, 2010. augusztus 12.

 

Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7.
Tel.: 06-1-303-9300 Fax.: 06-1-210-4255 E-mail: munka@lab.hu