(Jelen tájékoztató összefoglaló jellegű, csak a legfontosabb, leggyakrabban előforduló eseteket tartalmazza.)

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését

• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.),
• a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet,
• a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól szóló 355/2009. (XII.30.) Korm. rendelet, valamint
• a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V.13.) SzMM rendelet (a továbbiakban: SzMMr.) szabályozza.

Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár – a jogszabályokban meghatározott kivételekkel – a Magyar Köztársaság területén csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján vállalhat munkát.

Nincs szükség engedélyre

• a külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy magyarországi munkavégzéséhez, továbbá
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez. 

Az engedélymentesség   

2009. január 1-jétől az EGT állampolgárok és családtagjaik (családtag: az EGT állampolgár házastársa, az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott vagy 21 évnél fiatalabb leszármazója, valamint az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott felmenője) magyarországi munkavállalása engedélymentes.

EGT- állampolgár: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy.

 Az engedélymentesség bejelentése 

A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes regionális munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint azon személy foglalkoztatását, akinek magyarországi foglalkoztatásához az Flt. végrehajtására kiadott HarmR. alapján nincs szükség engedélyre.

A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni.

A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza:

• foglalkoztatottak számát,
• életkorát,
• iskolai végzettségét,
• állampolgárságát,
• munkakörének FEOR számát,
• a foglalkoztatási jogviszony formáját,
• hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését,
• a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy
• a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.

A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének.

A HarmR. számos olyan esetet sorol fel, amikor nincs szükség engedélyre valamely speciális körülményre való tekintettel. Ilyen eset például, vagyis nincs szükség engedélyre a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként (pl. ügyvezetőként) történő munkavégzéshez, naptári évenként 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási tevékenység végzéséhez, illetve a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig a Magyar Köztársaság területén együtt élt.

Engedélyköteles foglalkoztatás esetén - az egyéni engedély

Ki indítja el az eljárást?

Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be, a szükséges formanyomtatványok a regionális munkaügyi központok kirendeltségein szerezhetők be.

Melyek az eljárás szakaszai?

A foglalkoztató munkaerőigényt jelent be azon a kirendeltségen, amelynek területén a tervezett foglalkoztatás történik.

A munkaerőigény bejelentését követő 15. nap után, de legfeljebb a 60. napig nyújtható be az egyéni munkavállalási engedély iránti kérelem a szükséges mellékletekkel együtt a kirendeltségen.

Fontos! A munkaerőigény bejelentőlapnak-, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pl. munkakör, személyi alapbér, munkavégzés helye, stb.).

Amennyiben az adott munkakörre nincs kiközvetíthető munkaerő – és a kérelem, a foglalkoztató valamint a harmadik országbeli állampolgár az egyéb feltételeknek is megfelel – a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását a regionális munkaügyi központ engedélyezi.

Mit kell mellékelni a kérelemhez?

• a harmadik országbeli állampolgár munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást - ha azt idegen nyelven állították ki -, annak hiteles másolatát, valamint hiteles magyar fordítását,
• a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint - ha azt idegen nyelven állították ki - annak hiteles magyar fordítását,
• a foglalkoztató működési jogosultságát megalapozó okiratok (alapító okirat, cégbírósági bejegyzés) másolatát.

A munkavállalás engedélyezéséről vagy elutasításáról a regionális munkaügyi központ dönt. 2008. január 1-étől az engedély legfeljebb 2 évre adható.

Mi a teendő, ha a munkáltató szeretné továbbfoglalkoztatni a munkavállalót?

Amennyiben ugyanabban a munkakörben kívánja a munkáltató a munkavállalót az engedély lejártát követően további két évig foglalkoztatni, ezt kérelmezheti, és ebben az esetben a munkaügyi központ az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki.

Fontos! A továbbfoglalkoztatás iránti kérelmet a még érvényes engedély lejárta előtt legfeljebb 10 munkanappal kell benyújtani.

Engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül

Munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedély – a jogosultság feltételeinek igazolása – esetén:

• a foglalkoztatónak nem kell a kérelem benyújtását megelőzően, a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkeznie,
• nem kell vizsgálni, hogy van-e olyan kiközvetíthető munkaerő, akit álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.

A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell az engedélyt kiadni – például –:

• felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként 10 munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez,
• legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, stb.

Budapest, 2010. június 4.