(Jelen tájékoztató
összefoglaló jellegű, csak a
legfontosabb, leggyakrabban előforduló
eseteket tartalmazza.)
A külföldiek magyarországi
foglalkoztatásának
engedélyezését -
a foglalkoztatás
elősegítéséről
és a munkanélküliek
ellátásáról
szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban:
Flt.),
-
a Magyarország által a szabad
mozgás és
tartózkodás jogával
rendelkező személyek
tekintetében alkalmazott, a
munkaerő szabad
áramlásával
összefüggő átmeneti
szabályokról szóló
355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet
(KormR.),
-
a harmadik országbeli
állampolgárok Magyarország
területén történő
engedélymentes
foglalkoztatásának
szabályairól szóló
355/2009. (XII.30.) Kormányrendelet
(HarmR.), valamint
-
a harmadik országbeli
állampolgárok
magyarországi
foglalkoztatásának
engedélyezéséről
szóló 16/2010. (V.13.)
SZMM-rendelet (a továbbiakban: SzMMr.)
-
a megyei (fővárosi)
kormányhivatal munkaügyi
központjának az EU Kék
Kártya kiadásával
kapcsolatos szakhatósági
állásfoglalása
kialakításának
szabályairól, valamint az egyes
migrációs tárgyú
kormányrendeletek
módosításáról
szóló 168/2011. (VIII.24.) Korm.
rendelet szabályozza.
Az Flt. alapján a harmadik
országbeli állampolgár – a
jogszabályokban meghatározott
kivételekkel – Magyarország
területén csak az állami
foglalkoztatási szerv által
kiállított engedély alapján
vállalhat munkát.
Nincs szükség engedélyre -
a külön jogszabály szerint
menekültként,
oltalmazottként vagy
menedékesként elismert,
továbbá a bevándorolt vagy
letelepedett jogállású
személy magyarországi
munkavégzéséhez,
továbbá
-
a szabad mozgás és
tartózkodás jogával
rendelkező személy
magyarországi
munkavégzéséhez.
Az engedélymentesség
2009. január 1-jétől az EGT
állampolgárok és
családtagjaik (családtag: az EGT
állampolgár házastársa, az
EGT állampolgár- és/vagy
házastársa által eltartott vagy 21
évnél fiatalabb
leszármazója, valamint az EGT
állampolgár- és/vagy
házastársa által eltartott
felmenője) magyarországi
munkavállalása engedélymentes.
EGT-állampolgár: az Európai
Unió tagállama és az
Európai Gazdasági
Térségről szóló
megállapodásban részes más
állam polgárának,
továbbá az Európai
Közösség és tagállamai,
valamint az Európai Gazdasági
Térségről szóló
megállapodásban nem részes
állam között létrejött
nemzetközi szerződés alapján a
szabad mozgás és
tartózkodás joga tekintetében az
Európai Gazdasági
Térségről szóló
megállapodásban részes
állam állampolgárával
azonos jogállású személy.
Az engedélymentesség
bejelentése
A foglalkoztató köteles a
foglalkoztatás helye szerint illetékes
munkaügyi központnak bejelenteni a szabad
mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személy, valamint
azon személy foglalkoztatását,
akinek magyarországi
foglalkoztatásához az Flt.
végrehajtására kiadott HarmR.,
valamint a KormR. alapján nincs
szükség engedélyre.
A foglalkoztatás kezdő
időpontját legkésőbb a
foglalkoztatás megkezdésének
napján, a foglalkoztatás
megszűnését az azt követő
napon kell bejelenteni.
A bejelentés
személyazonosításra alkalmatlan
módon tartalmazza:
-
foglalkoztatottak számát,
-
életkorát,
-
iskolai végzettségét,
-
állampolgárságát,
-
munkakörének FEOR
számát,
-
a foglalkoztatási jogviszony
formáját,
-
hozzátartozó esetében a
hozzátartozói
jogállás
megjelölését,
-
a foglalkoztató statisztikai
törzsszámát,
továbbá arra vonatkozó
adatot, hogy
-
a foglalkoztatási jogviszony
létrejött-e vagy megszűnt.
A munkaügyi központ igazolja a
bejelentés teljesítését,
és a bejelentett adatokról
nyilvántartást vezet. A
foglalkoztató köteles a bejelentés
tárgyát képező
foglalkoztatási jogviszony
létesítéséről
és megszűnéséről
szóló dokumentumot és
igazolást a foglalkoztatási jogviszony
megszűnését követő
három évig megőrizni, és az
ellenőrzés során bemutatni. A
bejelentési kötelezettség
teljesítése, illetőleg annak
igazolása nem feltétele a
foglalkoztatásra irányuló
jogviszony létesítésének,
illetőleg az annak alapján végzett
tevékenység megkezdésének,
de annak elmulasztása 5.000–500.000
forintig terjedő rendbírsággal
sújtandó.
A HarmR. számos olyan esetet sorol fel, amikor
nincs szükség engedélyre valamely
speciális körülményre
való tekintettel. Ilyen eset
például, a külföldi
részesedéssel rendelkező
gazdasági társaság vezető
tisztségviselőjeként (pl.
ügyvezetőként)
történő munkavégzéshez,
naptári évenként 10
munkanapnál nem hosszabb ideig tartó
oktatási tevékenység
végzéséhez, illetve a magyar
állampolgár olyan özvegyének
munkavégzéséhez, aki az elhunyt
házastárssal annak halála
előtt legalább egy évig a Magyar
Köztársaság területén
együtt élt.
Engedélyköteles foglalkoztatás
esetén az egyéni engedélyre
vonatkozó információk
Ki indítja el az eljárást?
Az engedély iránti kérelmet a
foglalkoztató nyújtja be, a
szükséges formanyomtatványok a
munkaügyi központok kirendeltségein
szerezhetők be.
Melyek az eljárás szakaszai?
A foglalkoztató munkaerőigényt
jelent be azon a kirendeltségen, amelynek
illetékességi területén a
tervezett foglalkoztatás történik.
Éérvényes
munkaerőigénynek azt a
munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a
foglalkoztató
a) a kérelem
benyújtásával egyidejűleg,
vagy
b) a kérelem
benyújtását megelőzően,
de hatvan napnál nem régebben
nyújtott be, vagy
c) hatvan napnál régebben
nyújtott be, de azt legalább a
kérelem benyújtását
megelőző hatvan napnál nem
régebben meghosszabbította.
2013. január 1-től lehetőség
van arra, hogy a munkáltató a
munkaerőigény-bejelentést és
a kérelmet egyidőben a munkaügyi
központnál nyújtsa be. De
továbbra is lehetőség van arra, hogy
a kirendeltségen nyújtja be a
munkáltató a
munkaerőigény-bejelentést, és
a kérelmet a munkaügyi
központnál terjeszti elő.
Fontos! A munkaerőigény
bejelentőlapnak-, illetve a
munkavállalási engedély
iránti kérelemnek tartalmában meg
kell egyeznie (pl. munkakör, alapbér,
munkavégzés helye, stb.).
Amennyiben az adott munkakörre nincs
kiközvetíthető munkaerő –
és a kérelem, a foglalkoztató
valamint a harmadik országbeli
állampolgár az egyéb
feltételeknek is megfelel – a harmadik
országbeli állampolgár
magyarországi foglalkoztatását a
munkaügyi központ engedélyezi.
Mit kell mellékelni a
kérelemhez?
A kérelemhez csatolandó dokumentumok:
-
a harmadik országbeli
állampolgárnak a
tevékenység
ellátásához
szükséges
szakképzettségét
igazoló okirat hiteles másolata,
valamint – ha azt idegen nyelven
állították ki –
annak hiteles magyar fordítása,
-
a foglalkoztató
működési
jogosultságát megalapozó
okiratok (alapító okirat,
cégbírósági
bejegyzés) másolata.
A munkavállalás
engedélyezéséről vagy
elutasításáról a
munkaügyi központ dönt. Az
engedély legfeljebb 2 évre adható.
Mi a teendő, ha a munkáltató
szeretné továbbfoglalkoztatni a
munkavállalót?
Amennyiben ugyanabban a munkakörben és
ugyanazon a munkavégzési helyen
kívánja a munkáltató a
munkavállalót az engedély
lejártát követően
további két évig foglalkoztatni,
ezt kérelmezheti az engedély
meghosszabbításával. Ebben az
esetben a munkaügyi központ az
engedélyt a munkaerő-piaci helyzet
vizsgálata nélkül adja ki.
Fontos! A
meghosszabbítás iránti
kérelmet legkésőbb a
munkavállalási engedély
lejártát megelőző15.
napon kell benyújtania a
munkáltatónak.
Engedély a munkaerő-piaci helyzet
vizsgálata nélkül
Munkaerő-piaci helyzet vizsgálata
nélküli engedély – a
jogosultság feltételeinek
igazolása – esetén:
-
a foglalkoztatónak nem kell a
kérelem benyújtását
megelőzően, a harmadik
országbeli állampolgár
által ellátandó
tevékenységre vonatkozóan
érvényes
munkaerőigénnyel rendelkeznie,
-
nem kell vizsgálni, hogy van-e olyan
kiközvetíthető munkaerő,
akit álláskeresőként
tartanak nyilván, és aki
rendelkezik a jogszabályban
előírt, illetve a
foglalkoztató
munkaerőigényében
megjelölt alkalmazási
feltételekkel.
A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata
nélkül kell az engedélyt kiadni
például:
-
felsőfokú oktatási
intézmények, tudományos
kutatóintézetek, valamint
közművelődési
intézmények által
meghívott, nemzetközileg elismert
harmadik országbeli
állampolgárnak a naptári
évenként 10 munkanapot
meghaladó oktatási,
tudományos vagy művészeti
munkavégzéséhez,
-
legalább nyolc éve
Magyarországon foglalkoztatott harmadik
országbeli állampolgárral
legalább öt éve
Magyarországon együtt
élő közeli
hozzátartozó
munkavégzéséhez, stb.
Tájékoztató a magasan
képzett harmadik országbeliek
magyarországi
munkavállalásának
szabályairól (EU Kék
Kártya)
Az EU Kék Kártya olyan
engedély, amely magas szintű
képzettséggel rendelkező
birtokosát valamely tagállam
területén történő
tartózkodásra és egyúttal
magas szintű képzettséget
igénylő munkavállalásra
jogosítja.
Az EU Kék Kártya irányelv
átültetésével a harmadik
országbeli állampolgárok nem
kizárólag az állami
foglalkoztatási szerv által
kibocsátott munkavállalási
engedéllyel, hanem az EU Kék
Kártyának nevezett engedéllyel is
foglalkoztathatók Magyarországon. Az
engedélyezési eljárás
lefolytatása és az engedély
kiadása a Bevándorlási és
Állampolgársági Hivatal
(BÁH) feladata.
Az EU Kék Kártya kiadásához
szükséges minden dokumentumot egy
eljárásban kell bemutatnia a harmadik
országbeli állampolgárnak,
így egy eljárásában kell
igazolnia azt, hogy a tartózkodás
és a magas szintű
képzettséget igénylő
munkavállalás feltételeinek is
megfelel.
Amíg a BÁH a beutazás
feltételeit vizsgálja az
engedélyezés során, addig a
munkaügyi központ a
munkavállalás
engedélyezéséről
szakhatóságként dönt, melynek
során az EU Kék Kártya
kiadására és
meghosszabbítására
irányuló hatósági
eljárásban a BÁH területi
szerve megkeresésére
szakhatósági
állásfoglalásban nyilatkozik
arról, hogy a harmadik országbeli
állampolgárnak a közte és a
foglalkoztató között
létrejött előzetes
megállapodásban meghatározott
munkakörben történő
magyarországi
munkavállalását támogatja
vagy nem.
A
tájékoztató teljes anyaga
Frissítve: 2013. január 15.
|