(Jelen tájékoztató összefoglaló jellegű, csak a legfontosabb, leggyakrabban előforduló eseteket tartalmazza.)

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését

• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.),
• a Magyarország által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet (KormR.),
• a harmadik országbeli állampolgárok Magyarország területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól szóló 355/2009. (XII.30.) Kormányrendelet (HarmR.), valamint
• a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V.13.) SZMM-rendelet (a továbbiakban: SzMMr.)
• a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjának az EU Kék Kártya kiadásával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalása kialakításának szabályairól, valamint az egyes migrációs tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 168/2011. (VIII.24.) Korm. rendelet szabályozza.

  Az Flt. alapján a harmadik országbeli állampolgár – a jogszabályokban meghatározott kivételekkel – Magyarország területén csak az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján vállalhat munkát.

Nincs szükség engedélyre

• a külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy magyarországi munkavégzéséhez, továbbá
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez. 

Az engedélymentesség   

2009. január 1-jétől az EGT állampolgárok és családtagjaik (családtag: az EGT állampolgár házastársa, az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott vagy 21 évnél fiatalabb leszármazója, valamint az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott felmenője) magyarországi munkavállalása engedélymentes.

EGT-állampolgár: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam polgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy.

Az engedélymentesség bejelentése 

A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint azon személy foglalkoztatását, akinek magyarországi foglalkoztatásához az Flt. végrehajtására kiadott HarmR., valamint a KormR. alapján nincs szükség engedélyre.

A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni.

A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza: 

• foglalkoztatottak számát,
• életkorát,
• iskolai végzettségét,
• állampolgárságát,
• munkakörének FEOR számát,
• a foglalkoztatási jogviszony formáját,
• hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését,
• a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy
• a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.

A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása 5.000–500.000 forintig terjedő rendbírsággal sújtandó.

A HarmR. számos olyan esetet sorol fel, amikor nincs szükség engedélyre valamely speciális körülményre való tekintettel. Ilyen eset például, a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként (pl. ügyvezetőként) történő munkavégzéshez, naptári évenként 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási tevékenység végzéséhez, illetve a magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig a Magyar Köztársaság területén együtt élt.

Engedélyköteles foglalkoztatás esetén az egyéni engedélyre vonatkozó információk

Ki indítja el az eljárást?

Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be, a szükséges formanyomtatványok a munkaügyi központok kirendeltségein szerezhetők be.

Melyek az eljárás szakaszai?

A foglalkoztató munkaerőigényt jelent be azon a kirendeltségen, amelynek illetékességi területén a tervezett foglalkoztatás történik.

Éérvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató

a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy

b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy

c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.

2013. január 1-től lehetőség van arra, hogy a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést és a kérelmet egyidőben a munkaügyi központnál nyújtsa be. De továbbra is lehetőség van arra, hogy a kirendeltségen nyújtja be a munkáltató a munkaerőigény-bejelentést, és a kérelmet a munkaügyi központnál terjeszti elő.

Fontos! A munkaerőigény bejelentőlapnak-, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pl. munkakör, alapbér, munkavégzés helye, stb.).

Amennyiben az adott munkakörre nincs kiközvetíthető munkaerő – és a kérelem, a foglalkoztató valamint a harmadik országbeli állampolgár az egyéb feltételeknek is megfelel – a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását a munkaügyi központ engedélyezi.

Mit kell mellékelni a kérelemhez? 

A kérelemhez csatolandó dokumentumok:

• a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolata, valamint – ha azt idegen nyelven állították ki – annak hiteles magyar fordítása,
• a foglalkoztató működési jogosultságát megalapozó okiratok (alapító okirat, cégbírósági bejegyzés) másolata.

A munkavállalás engedélyezéséről vagy elutasításáról a munkaügyi központ dönt. Az engedély legfeljebb 2 évre adható.

Mi a teendő, ha a munkáltató szeretné továbbfoglalkoztatni a munkavállalót?

Amennyiben ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kívánja a munkáltató a munkavállalót az engedély lejártát követően további két évig foglalkoztatni, ezt kérelmezheti az engedély meghosszabbításával. Ebben az esetben a munkaügyi központ az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki.

Fontos!  A meghosszabbítás  iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély  lejártát megelőző15. napon kell benyújtania a munkáltatónak.

Engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül 

Munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedély – a jogosultság feltételeinek igazolása – esetén:

• a foglalkoztatónak nem kell a kérelem benyújtását megelőzően, a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkeznie,
• nem kell vizsgálni, hogy van-e olyan kiközvetíthető munkaerő, akit álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel.

A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell az engedélyt kiadni például:

• felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként 10 munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez,
• legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, stb.

Tájékoztató a magasan képzett harmadik országbeliek magyarországi munkavállalásának szabályairól (EU Kék Kártya)

Az EU Kék Kártya olyan engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosítja.

Az EU Kék Kártya irányelv átültetésével a harmadik országbeli állampolgárok nem kizárólag az állami foglalkoztatási szerv által kibocsátott munkavállalási engedéllyel, hanem az EU Kék Kártyának nevezett engedéllyel is foglalkoztathatók Magyarországon. Az engedélyezési eljárás lefolytatása és az engedély kiadása a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) feladata.

Az EU Kék Kártya kiadásához szükséges minden dokumentumot egy eljárásban kell bemutatnia a harmadik országbeli állampolgárnak, így egy eljárásában kell igazolnia azt, hogy a tartózkodás és a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás feltételeinek is megfelel.

Amíg a BÁH a beutazás feltételeit vizsgálja az engedélyezés során, addig a munkaügyi központ a munkavállalás engedélyezéséről szakhatóságként dönt, melynek során az EU Kék Kártya kiadására és meghosszabbítására irányuló hatósági eljárásban a BÁH területi szerve megkeresésére szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak a közte és a foglalkoztató között létrejött előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását támogatja vagy nem.  

A tájékoztató teljes anyaga

Frissítve: 2013. január 15.